2014. augusztus 31., vasárnap

Cold Summer

Igen, az elmúlt napokban, így nyár végefelé meglehetősen hideg napjaink voltak. Ennek mi, mászók örülünk is, így nem is akartam tétlenkedni. Vasárnap este hívom Balázst, mikor tudunk elmenni mászni a héten. Azt mondja necces, nem tudja. Pár perc múlva visszahív: holnap- hangzik a válasz. Mondom, jó- és ezzel már túl is vannak tárgyalva a dolgok.
Nekem nagyjából az egész hetem szabad volt, Balázsban volt a reménységem, akkor megyünk mászni, amikor ő mondja. Most mással nem is tudtam volna elmenni, Pisti a nyár végét jobbnak találta Frankenjuraban tölteni, Gergőnek és a többieknek meg ugye tanár-meló, ilyenkor már be kell járniuk dolgozni.
Szóval ott voltunk ketten, motivációni, hova, merre. Balázsnak délután 5 körül vissza kellett érnie, Kis-Gerecsébe nem volt érdemes elmenni. Meg nekem amúgy is, több kedvem volt boulderezni. Most, hogy megjöttek hozzánk az új HRT fogások, nekiálltam egy picit komolyabban, többet edzeni: és változatosabban. Meg amúgy is, patent hideg volt, a boulderes fogások is tartanak ilyen időben (persze csak a nyárhoz képest: mondjuk októberben egy ilyen mászóidőbeb a fejünket fognánk) szóval akkor legyen valami kötél nélküli bohóckodás. Dudar mellett döntöttünk először, közel is van, meg a Biutiful-t is valamikor csak be kell adni, mikor máskor, ha nem most. Hát igen, nem most: odaérve tapasztaltuk: itt vizesek a dolgok.
Semmi gond, nézzünk át Ördög-árokba. Megnyugtató, hogy itt már pár lépést levéve szárazak a dolgok.Bemelegítésnek pár "könnyű", átvágás, felvágás, Hangyás (5c+,6a+,6a). Elég szépek, sikerül mind flash is. A Lowriderhez (7A+/b) pakolok át, a jó lépések zőme vizes, így csak egy másik bétával tudok átmenni a traverzen. Elég szép, de poros is volt, meg kicsit szárítgatni kellett, így mindenestől azért kellett hozzá egy fél óra biztos. Ez sajnos egy minusza Ördög-ároknak, hogy ha nem nagyon szezonban is kijössz, akkor már jó ideje nem mászott itt senki, Úgyhogy olyan, mintha szűz sziklán tolnád, vagyis néha hajlandóak a fogások beporosodni, esetleg mohásodni is. A félelem bére 7A-ban szopunk is emiatt, egyszerűen nem tudod letisztítani a kunszt fogásait, lévén highball, bár azért próbálkozunk persze, sajna sikertelenül. Továbbsétálgatunk, a Leo&Fred tömbjéhez érve. A Niagara állóstartját tolom sajna csak másodikra (6A+), az ülőre nem nagyon feszülök rá. Majd talán kicsit hidegebb időben jobb lesz. A Leo&Fredben (7C) fárasztom magam, de nem jövök rá a jó bétára. Egy videóban (Pistike) később otthon megnézem, úgy már nem is tűnik annyira keménynek, biztos hogy fogom még úgy próbálni.
Végül lecammogunk a fő tömbhöz, a Blitzkrieghez. Pár dolog vizes, a Blitzkrieg Bop-ot próbálgatjuk (7C+), most, hogy kicsit nedvesek a lépések: majdnem esélytelen is, inkább békén hagyjuk most. Balázs a Tűz van, babám! (7B) próbálgatja, én összerakom a Der blonde Hans (7B+) mozdulatait. Kicsit új bétával tolom, egészen alul, a Mackó fogasaiból már átnyúlok a Frank beszállójához. Balázs mondja, hogy ez cheat, de felvilágosítom :))) hogy azokat a fogásokat amúgy is fogod, és kapsz egy nagyon nehéz mozdulatot. Annyiban jobb, hogy így pár mozdulattal kevesebbre redukálod le az egészet, de a fokozat mit sem változik, sőt.
Szóval felváltva dobjuk az éles tryokat, többször esek a végéből is, Balázs is. Végtére ő beadja, én eldurranok. Érzem, most meglehet ez, csak kell egy kis huzamosabb pihenő. Sétálunk egy kicsit, vizitálom a Mé' nem hoztá' pálinkát megaprojektet, a kollega azt mondja, télen Pistivel már tervezik tolni. Én esélyt sem látok rá, de azért majd persze belepróbálok, de khmm...meredek. Egy függőleges fal miliméteres peremekkel, egyik sincs centis szerintem. A fontainebleaui Duelhez (8A) tudnám hasonlítani, és a fokozatokat is egyezőnek sejtem. De ezt majd eldönti az első megmádzó.
Szóval vissza. Kicsit melegítek. Kamera élesítve, mehet. Messze nem a legtökéletesebb próba, de egyáltalán nem durranok el, 7B+ - ezaz!
                                                Megmászós videó link: ITT!!!
Visszamenet kezd el jó idő lenni, haza már rövidgatyában buszozok.
Asszem ki tudtuk hozni a maxot magunkból, végre le is tettünk valamit az asztalra. Most rengeteg potenciált véltem felfedezni az árokban magamnak, asszem télen küldeni fogom itt a bouldereket. Addig is meg: edzés, edzés, edzés.....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése