Előzmények: Pénteken elszállt a jó öreg Mitshubishi féke...Busszal mentünk be edzésre, kihagytam az iskolai farsangot, bár nagyon nem is volt hozzá kedvem. Gergővel mászkeráltunk fel és alá a köteles utakon, amikor betoppan Balázs. Azt mondja, hogy neki nem adja a tuti, nem tud holnap mászni menni. Ez kissé elszomorít. Mármint az, hogy mondja, hogy a Pistike sem tud jönni, mert ő családozik+ mászik egyszerre. (Na ezt csináljátok utána! :D) Utolsó lehetőségként (ezt csak azért mondom, mert Gergő nem az a fajta, aki egyedül is nagyon szívesen megy mászni) Gergőt hívom fel, és meglepetésemre kiharcolja a családnál, hogy Ő vihesse el a Golf-ot, hogy Ő mehessen mászni Szentbékállára, velem.
Kezdődik: 3/4 9 tájékán érkezik felénk, és ketten útnak is indulunk a röpke 25 km-re lévő Kőtenger felé. Bemelegítésnek a Bodies-féle falon kezdünk, csak mozgunk egy kicsit. Ezután az Ingókő alatti 6C-t másszuk. A
Dob szerda 7B-t akartuk még mászni, de aztán rájöttünk, hogy ehhez a padek száma is kicsit kevés (2), és a psziché sincs az egekben...
Merjünk nagyot álmodni, átmegyek a
Vidám vasárnap 7C+-hoz, beszállni még mindig nem tudok, sőt, a balos perem sem tart most nekem, nem igazán értem...Ez most nem AZ a nap lesz. Gergő a
Kämpfen gegen das Krokodil 7A alá pakolja be a szivacsokat. Ez felcsigáz (mármint az út), sikerül flashre letolnom, de azt meg kell jegyeznem, hogy már megfogdostam a fogásait, de annyira ezt nem tartom csalásnak, semmivel sem lett könnyebb így...Gergőnek is sikerül a mai első próbájára, látom, hogy ma egész jó formában van a koma... Így megindulván a Ladikhoz nézünk át, mindegy is, hogy mit akarunk mászni, nincsenek nagy terveink. Végül az
Iron Maiden 7B+ mellet döntök. Eddig tulajdonképpen azzal a bétával csináltam, mint a többiek, de rájövök, hogy túl rövid vagyok ahhoz, hogy jobb kézzel átnyúljam az egész plafont, egyszerűen nem tudok akkorát rántani magamon akkor, ha jobbal fogom meg a reibungot. Most ballal próbálkozom, körülbelül ugyanolyan messze vagyok a párkánytól, mint jobbal. Ez kicsit elkeserít. Eközben Gergő mai első próbára lenyomja az
Acid SD 7B-t, ami neki is nekem is nagy mumosom, mikor ,,csak" 7B...Ezt akkor most hogyan? Mindenesetre rájövök a
Maiden-ben a megoldásra: jobb kézzel nem maradhatok a nagy zsebben, ki kell igazítanom az attól jobbra található reibungra, és így egy sokkal rosszabb fogásból, sokkal megerőltetőbben, de el tudom érni a párkányt. Megvan minden mozdulat, a beszállás már stabilan megy. Jöhetnek az éles próbák! Beszállok, elkapom a rejbit, kiigazítom mind a sarkazásból a lábamat, mind a jobb kezemet, felszívom magam és jön a továbbnyúlás.
Megtartom, de kicsit leérek. Mindenesetre megmászom, de nem akarom magamnak elhinni, hogy teljesen szabályos voltam. Muszáj még egyszer megcsinálnom, hogy igazán ,,tiszta" legyek. Két próbával később a párkányon nyugtatom meg magam, hogy nem segített a szivacs, meg tudtam csinálni ismét, királyság. Molnár Úr sok próbát dob a
Kapálódzá 7B-re, van hogy dühből, van hogy piheg rá, de nagyon sose áll le. És elkezd silabizálni, hogy most akkor pihenjen-e egyet vagy ne? Mondom neki, hogy pihenjen, abból baj nem lehet. És lám, a pihenő után elsőre meg is mászta. Második 7B-je egy nap alatt! Büszke is magára a Gergő bácsi. Ezután a ,,Bleau" tömbön abszolváljuk azt az elvileg egy mozdulatos 7A-t, amit Izer kolléga nyitott, de ramaty bétával (a közelebbi rejbire kellett volna menned jobb kézzel a beszállásnál tesó), olyan 6C+ lehet. Gergő még a
Beton-tömbnél mászik valami travit, olyan 7A lehet az is. Megyünk tovább! A
Fiókot választjuk, én a projektet próbálom, igen azt, ami a
Skin Care 7C elejénél indul, csak végigmegy a pozitív részen és az élen fejeződik be. 8A körül mozog a nehézsége, iszonyatos lábátrakás van benne. Nem megy ma olyan jól, csak a közepétől tolom, de legalább örülök, hogy az amúgy iszonyat hulladékul kinéző Mad Rock cipőm sarka tart, emiatt az egy út miatt maradhat, és nem landolt már rég a szemétben. Végül, sőt mára utolsó sorban egy kicsivel arrébb a
Szablya a parancsnoktól nevű
7B+-os bouldert választjuk, nagyon szép, csak az a baj, hogy ha beleesel, akkor 40 centire mögötted ott vár egy fa, és tapasztalatból mondom, igen fájdalmas rá érkezni.
Amúgy szerintem nem találtunk meg minden fogást, meg lent nem léptük a nagy platót, amit elvileg szabad. Így nem lett meg, de szerintem ebben a formában nehezebb egy picivel, talán egy 7C, mert a beszállás még kér rajta, úgyhogy ezt még fogom mászni. Ez lesz a direktje.
Levezetőnek megeszem a nyunyám maradékát, bár ez gondolom titeket nem nagyon érdekel (de ha nem tetszik ne olvasd) majd hazafelé vesszük az irányt. Összegzésben azt kell hogy mondjam, nagyon jó napot zártunk, pláne Gergő, aki nagyon kitett magáért.
Külön köszönet Balázsnak, akik megszponzorált minket mépg +1 paddel, így nem kellett (annyira) paráznunk az esésektól.
