Kő-árok, part II.
Péntek: leszerveződött vasárnapra a mászás, Én, Apa és Gergő....
Szombat reggel: Mégse! Ma megyünk, a kocsiba pluszba jön Szabó Andris. Egy óra körül indulunk Veszprémből, kettőkor már a szikláknál vagyunk. A kondíciók nem éppenséggel a legjobbak (nálam) ugyanis vasárnaptól szombatig minden nap edzettem, úgy, hogy ebben benn volt egy 4,5 órás lead jam verseny is, meg még számos fingerboard edzés. Úgyhogy egy kicsit fáradt voltam, de sebaj, ha már itt vagyunk, akkor nincs mit tenni, mint mászni!
Andris-Gergő, Fater-Én párosok vannak, előbbi 2-3 könnyebb, bemelegítő úttal kezd, míg utóbbiból Én viszem fel a kötelet az If-direktbe (a fokozatot illetően vannak kétségek, Én a 7c+-t tartom reálisnak, bővebben a part I.-ben olvashattok erről). Elég könnyen megy a kunszt, lefelé megpucolom a fogásokat a ,,Lesz ez még így se!" 8a+-ban. Két hete nyitotta Pistike, aminek Én is szemtanúja lehettem, érdekelt a második megmászás lehetősége. Nem ment olyan jól rajta, a nap folyamán 4-5-t próbáltam rá, nem jutottam teljesen túl az alsó kunszton, pedig a múltkor már egyszer ez sikerült. Az első köztestől balra levő balkezes oldalhúzóba olyan szinten nem tudok jól beleállni, hogy az másodpercekkel később nagyon megbosszulja magát.
Most már a másik páros is átjött az If-re, Gergőnek ez régi-régi mumusa, András most pakolta össze.
Jól megy a srácoknak, Gergő az utolsó próbájánál onnan esik ki, ahonnan szerintem már nem is lehet...Én a Mikrokozmosz 8b+-ba ereszkedem be, az első mozdulatot most nem próbáltam, a második, térdletekerőssel szenvedek egy kicsit, de mint utólag kiderült, ballal nem a legjobbat léptem, így nem sikerült, bár gyanítom, hogy amúgy se ment volna.
Eközben Apának is van egy jó próbája, de Ő kicsit korábban esik le, mi a Gergely.
A végén a Vágási Feri beszáll az internetbe 7b+/c-be ereszkedem be, nagyon közel vagyok a flash próbához, de a végén mégsem találok a bal lábamnak jó lépést, így lepottyanok. Nem hiányzott sok hogy letoljam életem legkeményebb flash-ét, de a végén megint belesültem! De legalább már tudom, hogy csak egy hajszál (vagy annyi se?) választ el tőle, remélem majd sikerülni is fog.
Mindenki jól ki tudta mászni magát, bár igaz, hogy nem másztunk meg semmi nehezet, de sokmindenhez közel kerültünk.
Most szombaton Gerecsében fogjuk veretni, majd meglátjuk mi lesz, a projektektől tavaly már szinte csak egy hajszál választott el minket, kíváncsi vagyok, hogy pár hónap kihagyás után, egy új szezon kezdetén mivel fogunk tudni előrukkolni.
Most képek nem lettek, legközelebb ezt a problémát is megpróbálom abszolválni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése