Szigeti flessek

Szeretek Magyar Kupákon mászni, de azt én is tényleg sajnálom, hogy nem komoly versenyrendszer szerint vannak lebonyolítva. Na mindegy, nem sajnálkozom, jobb lenne a komolyabb, de ez van, most ezt kell szeretni.

A tavalyi Gi Magyar Kupa annyira magasra tette a lécet, nekem nagyon bejött, a kedvenc magyar versenyemmé vált (Zsombó a kedvenc műfalas eseményem - szakzsargon: "jam"). Így hát érthetően eléggé vártam már az idei eventet is. Rengetegszer néztem meg LabiGabi és Varga Tibi videóit, Imst után már egész héten napi kétszer rám jött, hogy mennyire jó lesz ez már. 

A forma nem száz százalékos -még- boulderben, ezzel tisztában voltam, de azért voltak reális céljaim. Mondható, hogy kipihent voltam, edzésben pont egy átvezető hét után voltam az állóképességes és a maxerős edzés között, ennek köszönhetően csak másztam, meg a felülés. A futást most egyébként teljesen elhagytam, ilyen melegben nem szeretek, illetve nem is megy jól, inkább még jobban figyelek ilyenkor az étkezésemre, kardiót meg máshogy is lehet szerezni.  

Szóval, a szombat esti utcabulinak 11-kor búcsút mondva mentem haza, másnap verseny, ilyenkor nem fér bele a dínom-dánom (meg amúgy se nagyon). Éreztem, hogy több pihenésre van szüksége a szervezetemnek, ilyen melegben nem alszik jól az ember, ergo több időre van szüksége, hogy kipihenje magát, mint akkor, amikor "csak aludnod kell". Szóval fél 10-kor kelés, laza összepakolás, Gergőt, Balázst, majd a cipőimet is felvesszük, és a tervezetthez képest máris egy órával el vagyunk csúszva. Egy fél óra bele is volt kalkulálva, de időnk még így is annyi, mint a tenger. A verseny is egy 10 percet csúszik, úgyhogy semmi gáz. Az út valami eszméletlen bézöl, el se hiszem, tönkrement a klíma, rosszabb mint egy 20 órás út Franciaországba, vagy egy egysegges Tirol.
A Margit-híd alatt megváltással határosnak érzem a kiszállást, legszívesebben ugranék egy fejest a Dunába. Az első csoport már javában mászik, amikor megérkezünk a helyszínre, az ideiglenesen összerakott fal elég nagy, és az utak is jól néznek ki, így hamar visszajön a kedvem a mászáshoz (bár egy strandolás még mindig jó lett volna).
Fejben eltervezem a sorrendet a boulderek között, egypár könnyű, az 5 legnehezebbnek tűnőből 2-t minél hamarabb, aztán a nehezek, majd levezetésnek még hagyok pár könnyűt. A legnehezebbek közül 2-t azért tettem az elejére, mert az egyik elég bőrigényes volt, és szorítani kellett benne a dolgokat, aztán egy másik pedig fárasztó. A maradék 3-ből őszintén megmondom kettőre nem láttam sok esélyt, nem is lett meg senkinek, az utolsó pedig egy elemes nehéz slab, azt elég a végén is próbálgatni, csak kell rá hagyni időt, mert elég ráérzős. Itt megjegyezném, hogy az ilyen versenyeken én fontosabb taktikának tartom a "kevés próba" taktikáját, mint azt, amit sokan csinálnak, hogy a bemelegítés után a legeslegnehezebbekre mennek. Lényegesebbnek tartom én azt, hogy amíg friss az ember, mérje fel, hogy mit tud a végén is megmászni flashre, azt hagyja a végére, de ami nehezebb, de még mászható elsőre, azt mássza is meg előbb elsőre, amíg van erő. Ez nem vesz el rengeteg energiát, ezen a versenyen nem volt több 12 ilyen bouldernél. Ezeket nyomtam is flashbe, és utána a java.
A gimnasztikás, nyújtós bemelegítés után nyomtam is, a végére a nagy meleg miatt kicsit elkezdett fájni a bőröm, de sikerült elég jól nyomni. A legvégén beadtam a ráérzős slabet is, első férfi megmászóként.
3. helyen kerültem a döntőbe, Tomika és Komjáti Zoli mögött, 4-6. helyen Róth Barni, Simon Bence, Király Bandi. Nem voltak rosszak a döntő utak, bár szerintem 2 kicsit könnyű lett, de a színpadias megjelenés mindenképp a helyén volt. Kár, hogy késéssel.
Kicsit rontottam, a második bouldert csak 5. kísérletre sikerült megmásznom, a negyediket senki nem mászta meg, a maradék kettő flash, de ez most a negyedik helyre lett csak elég. Harmadik a battai erőműhely Barni, második Bandi, első Tomika, elég kemény mászással, ötödik Zoli, hatodik Bence. Jó lett volna dobogóra állni, de most ez nem sikerült, majd talán legközelebb. Azért a veszprémiek (VESE) is kemények voltak: Balázs nyerte a veteránt, Fater 3. hely a seniorban, Norci (igen, egy jó igazolás :D) megint fölényesen uralta a női mezőnyt, Süli Tomi ifi B-ben dobogó. Gergőnek szar napja volt, de mindig van legközelebb, úgyhogy bízzunk ebben :).

Képek nincsenek (még), mert mi nem csináltunk, a neten meg még nincsenek nagyon jók. 

Peace